Irodalom, középiskolásoknak

200 ÉVE SZÜLETETT EGYIK LEGNAGYOBB MAGYAR KÖLTŐNK, PETŐFI SÁNDOR

Mit tudhatunk a feleségéről? Néhány információ Szendrey Júlia életéről, és egy vers, ami a hitvesi költészet talán legszebb darabja.


Erdős Virág, érettségin is

-Egy kis nosztagia-

Négy éve, amikor egy új középiskolába kerültem dolgozni, kaptam többek közt egy végzős osztályt. Csudálatos ifjak voltak. Kíváncsiak és szemtelenek, álmosak, elkésősek és áhítatosak. Többük kedvence volt Erdős Virág. Nem véletlenül. Osztályfőnökük is sokat tett azért, hogy megszeressék a mai magyar irodalmat, köztük Erdős Virágot, akit személyesen is ismert. Mikor a tételeket beszéltük át az osztállyal, nem volt kérdés, hogy a kortárs irodalom szereplői közül kit válasszunk. Aztán érettségin a legelső felelő az Erdős-tételt húzta.

Szóval: ha még nincs ötletetek a mai magyar irodalom tételre, kedves végzősök, jó szívvel ajánlom őt. Erdős Virág versei aktuálisabbak, mint valaha. S igazán ajánlom azoknak, akik ódzkodnak a versolvasástól.


Bovaryné én vagyok

Az elhíresült mondatot szinte minden középiskolás megtanulja magyar órán. Állítólag Gustave FLAUBERT mondta ezt, a Bovaryné írója, bár hogy ez így történt-e vagy legenda, máig kérdés. Az viszont tény, hogy a 196 éve, 1921-ben született Flaubert-t, a franciák nagy íróját a regényt követően perbe fogták, mondván műve sérti a közerkölcsöt. A regény valóban bővelkedik szerelmi jelenetekben, lévén főhőse, Emma rendíthetetlenül keresi a romantikus szerelmet, s miután rádöbben, férje erre nem alkalmas alany, két szeretőre is szert tesz. Gustave Flaubert-t felmentik a vádak alól, amint azt Lamartine, a nagy költő, aki mellesleg nagyra becsülte a művet, megjósolta az írónak a regény olvasását követően.

Flaubert

Flaubert gazdag családból származó férfiként bőven tudott időt és energiát fektetni a hivatásává vált írásba. Az sem legenda, hogy nagyon precíz művész volt, lassan, fontolva írt, öt év alatt született meg egy-egy regénye, miközben például híres kortársa, a másik nagy realista francia regényíró, Balzac egy év alatt alkotott meg öt regény. Utóbbinak rövidebb élet is jutott, míg Flaubert végül 58 évig élt. Sosem nősült meg, egy nála tizenegy esztendővel idősebb költőnővel való szerelméről és néhány szeretőjéről tud az irodalomtörténet.

A Bovarynéban így fogalmaz: „Az élet csalódásai közt oly jólesik gyönyörködni, ha csak gondolatban is, egy-egy nemes jellemben, egy-egy tiszta érzelemben és a boldogság képeiben.”


Antik irodalom – tippelj helyesen


Gyorstanulás – Lev Tolsztoj

Alig van időd átnézi a több oldalas tananyagot,, és kellene egy gyors segítség? Akad pár vázlat a dokumentumtáramban. Az egyik Tolsztojról és az ő felejthetetlen kötelező olvasmányáról, Iván Iljics halálá-ról.


Időrend magyar írókkal, költőkkel


Gyorstanulás – József Attila

Életrajz + pálykép + a Reménytelenül és A Dunánál című versek elemzése vázlatosan.

József Attila sokféle arca

Műfaj, műnem, stílusok és minőségek


Bevezető a középkori irodalomhoz – PPT


Egy halhatatlan kedves

– Ady egyetlen feleségéről –

Ő is az volt, a kislány, aki a svájci előkelő nevelőintézetből elküldte rajongó levelét az ország ünnepelt költőjének. A költő, megannyi nő bálványa, nagyon sok hölgytől kapott hasonlót, ám erre mégis felfigyelt. Válaszolt, levelezni kezdtek, aztán a férfi, a modern magyar irodalom legnagyobbja, a Nyugat zászlóvivője, Ady Endre ellátogatott szerelme lakóhelyére, Csúcsára is. Mindketten Erdélyből származtak, végül Pesten rendezték be közös lakásukat, a Veres Pálné utcában.

Ady és Csinszka

Ady feleségül vette a kislányt, a még tizenéves Boncza Bertát, akit egy játékos becézés rövidítéseként Csinszkának nevezett el. A szőke, érzékeny nő Ady számára a nyugalmat és biztonságot jelentette. Türelmes és elnéző volt a már nagybeteg, de a szenvedélyeihez ragaszkodó költővel. Csinszka temette el az 1919 januárjában meghalt Ady Endrét.

Aztán másodszorra is művésznek adta kezét, Márffy Ödön festő felesége lett, közös gyermek itt sem született. Csinszka, a halhatatlan Ady-múzsa mindössze 40 évet élt. A hozzá írt leghíresebb Ady-vers az ŐRIZEM A SZEMED. Egy másik vallomás pedig HETEDHÉT ORSZÁGBAN:

„Nem találtam mását: / Szeretem szép, beteg, / Csengő kacagását, / De nagyon szeretem. / Szeretem, hogy elbujt / Erős, nagy voltomban, / Szeretem hibáit / Jóságánál jobban, / De nagyon szeretem. / Szeretem fölséges / Voltomat e nászban / S fényes biztonságom / Valakiben, másban, / De nagyon szeretem.”


Ritmusban maradva

Ismét egy teszt, hogy tisztázd a fogalmakat.


Ki volt az „Értelem és érzelem” írónője?

Nem véletlenül adhatta egyik legismertebb regénye címéül JANE AUSTEN a fentit, hiszen ő sem volt csupán egy érzelgős angol hölgy. Okos, modern felfogású nőnek ismerte a környezete.

Az írónő

Az 1775. december 16-án született írónő a romantikát túlhaladó kritikai realista stílusban alkotott, hősei intelligens, erős jellemek voltak. Az „Értelem és érzelem” mellett a magyar közönség másik nagy kedvence a „Büszkeség és balítélet” című regénye.

Soha nem ment férjhez a nyolcgyerekes családba hetedikként érkezett Jane, ám volt ifjan egy jegyese, és nővére feljegyzései alapján később egy nagy szerelme is. Nővére és ő voltak a családban ketten lánygyermekek, és Jane annyira rajongott lánytestvéréért, hogy édesanyja egyszer megjegyezte, ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna a sajátját.

A korabeli Angliában nevelkedő vidéki úrilány életét néhány költözés tette izgalmasabbá a regényírás mellett. Gyógyíthatatlan betegségben halt meg igen fiatalon, mindössze negyvenegy évesen.

Az olvasás szeretetéről így vallott: „Mondhatom, nincs nagyobb gyönyörűség az olvasásnál. Az ember mindent megun, de egy jó könyvet soha. Ha majd saját házam lesz, szerencsétlen lennék egy kitűnő könyvtár nélkül.”