AKIT A TÁRGYAK IS DICSÉRTEK

-Radnóti Miklós életének asszonya, a gyönyörű Gyarmati Fanni-

Ők ketten, ifjan és boldogan

Az ő szerelmüknek olyan színei vannak, mint egy impresszionista festménynek. Fanni, az erős és nagyon szép, független és határozott nő és párja, Mik, a költő, akinek zsenialitása a munkatábor poklában mutatja meg magát igazán, mikor a verseket „homályban”, „sort sor alá araszolva” írta.

Radnóti Miklós és élete szerelme, Gyarmati Fanni kamasz gyerekek voltak, mikor először találkoztak, ugyanahhoz a tanárhoz jártak korrepetálásra. A zsidó származású, kikeresztelkedett, a Nyugatnak is író, a szegedi egyetemen végzett költő, aki a numerus clausus miatt már tanári állást nem kapott, alkalmai munkákból élt. Fanni nyelveket tanult, és a költő halála után ez lesz a hivatása, a Színművészeti Egyetem legendás francia nyelv tanára, mellette oroszt és versmondát oktat. Hetven évig tartja özvegységét és méltóságát, nem árusítja ki egykori szerelmét, házasságát, szinte nem is ad interjút.

Egy ritkán látot kép a fiatal Fanniról

Halála után bukkantak Napló-jára. A háborús időszak pontos, érzelmes, ízlésesen megírt tükre, egy feleség, egy reménykedő szerelmes szemével. Radnótit háromszor hurcolták el közös otthonukból a szerbiai munkatáborba, mikor a hitleri politika sújtotta Európát. A harmadikról nem jött haza, Győr mellett agyonlőtték.

Fannihoz a magyar irodalom tán legmeghatóbb szerelmes versét a Tétova ódá-t 1943-ban írta. Az örök egységet így fogalmazta meg benne: „Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, / de benned alszom én is, nem vagy más világ.”